TALAJMEGŐRZÉS ÉS TALAJJAVÍTÁS BACTOFIL TECHNOLÓGIÁVAL

2013.09.02.

Ősszel a kukorica betakarítása után érdemes nagy figyelmet fordítani a talajra, hogy megmaradjon az utókor számára.

Megfelelő termőrétegű és jó minőségű talaj Magyarország nyugati határának a közelében. A 2 méter mély mintagödörbe helyezett mérőrúdon megfelelő nagyítás esetén leolvasható az egyes rétegek vastagsága. A felső 50 centimétert a természet minimum 10.000 év alatt hozta létre. A gazdálkodó feladata, hogy nem csak használja és birtokolja, hanem legalább ebben az állapotban megőrizze a következő generációnak.

Ma már világosan látszik, hogy a korábbai aggodalmakkal ellentétben, nem a vékony és egyre romló összetételű légréteg jelenti a Föld illetve a földi élet sérülékenységét, hanem sokkal inkább a termőföld mindössze néhány arasznyi vastagsága, amely ráadásul sokkal gyorsabban tűnik el és/vagy romlik, mint a légkör. Ijesztő belegondolni, hogy 2-3 cm vastagságú termőföld réteg kialakulásához megfelelő körülmények között is legalább 500 évre van szükség, amit viszont az ember nem megfelelő gazdálkodással akár 5 év alatt is tönkre tud tenni.

A talajpusztulás jelenleg a legjobban gazdálkodó országokban is legalább tízszerese a talajépülésnek, de van olyan ország is,ahol ez az érték hetvenszeres. Az olajválság óta gyakorta hallani arról, hogy takarékoskodni kell az olajjal, mert el fog fogyni. A www.worldometers.info/hu adatai szerint a napi 80-100 millió hordós olajkitermelés mellett is még legalább 14.000 nap van hátra az olajkészletek végéig. A mértékadó talajtudósok szerint a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett a termőtalaj nem fog ennyi ideigkitartani. A humuszos, életteli, termékeny talaj elfogy és nem marad utána más,mint finomra őrölt kőzet.

Az USDA, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma meg is kongatta a vészharangot és egy négypontos ajánlást tett közzé a termelőknek. Ebben azt javasolják, hogy a gazdálkodók tartsák takarva a talajfelszínt, zöldtrágyanövénnyel vagy mulccsal, lehetőleg ne bolygassák a talajt vagy csak a minimális mértékben, kerüljék a monokultúrás termesztést és vegyenek vissza a műtrágyaadagokból.

Mi azzal egészítenénk ki az USDA javaslatait, hogy a talaj szerkezet-, a humusztartalom és a talajélet javítása érdekében a következő elemet muszáj beépíteni a termesztéstechnológiába:

Növénymaradványt (gabona szalma, kukoricaszár stb.) nem szabad lehordani a termőföldről, kivéve az állattartás számára, de ebben az esetben gondoskodni kell az istállótrágya visszajuttatásáról. A betakarítás után a kicsire aprított szármaradványt le kell permetezni olyan természetes talajbaktérium sűrítménnyel, mint a BactoFil CELL (baktériumtrágya), amelyben van olyan talajbaktérium törzs, amely megfelelő mennyiségben képes xilanáz enzim bioszintézisére. Ennek hatására ugyanis a hosszú szénláncú cellulóz- és az amúgy nagyon nehezen bomló lignocellulóz molekulák szerkezete megbomlik és a szármaradvány hónapok alatt humifikálódik. Nem nehezíti a művelést, nem segíti a kártevők és a kórokozók áttelelését, hanem a benne lévő tápanyagok a következő növénykultúra számára felvehetővé válnak, ami műtrágya mennyiség és költség megtakarítást jelent. A legfontosabb hozadéka viszont ennek a technológiai elemmek, hogy a szén nem a légkörbe távozik, hanem szerves kötésben maradva visszakerül a talajba és a bontó baktériumok mellett egy későbbi fázisban kijuttatott építő hatású talajbaktériumok néhány év alatt értékes humusszá alakítják. A BactoFil termékek egyidejű kijuttatására és bedolgozására kifejlesztett eszköz a traktorra vagy a talajművelő eszközre szerelhető BactoFil JET(baktériumtrágya), amelynek számos változata minden gépkapcsolattal egyszerűen illeszthető.

A BactoFil Technológia elemeinek a következetes alkalmazásával nem csak lassítani lehet a talajpusztulást, hanem meg is lehet állítani, sőt az USDA fontos ajánlásainak az egyidejű betartásával néhány év alatt látható és mérhető talajszerkezet javulást lehet elérni.