Vagyonok hevernek a tarlón!

2015.06.15.Kutasi Sándor

Önt is sokkolhatja, ha kiszámolja egy hektár learatott termény után milyen mennyiségű és értékű szár és gyökértömeg marad vissza a táblán. Az alábbi táblázatból kiolvashatóak a pontos értékek. Kérem, gondoljon arra, hogy ez az érték az ön földjein is ott hever, csak le kell hajolni érte!

 

Búza_repce feltárulás Kg/ha

Búza_repce feltárulás

Ez annyit jelent, hogy hektáronként (kalászos vagy repce esetében) 27000 és 42000 Ft értékű tápanyag marad a tarlón, egyelőre a következő növény számára hasztalanul. Egyelőre.

Nyár van. Az idei termés rövidesen a magtárban várja új gazdáját, hogy átalakulva újra életet adjon. Ezúttal nem a természetben odakinn, hanem a fogyasztóknak, az asztalokon. De minden vég valami újnak a kezdete is! Tudták ezt gazdálkodó elődeink, és tudjuk mi is, a következő év már az idei aratás másnapján el is kezdődik.

A betakarított táblát nem szabad úgy ott hagyni, mint aki jól végezte dolgát! Fontos, hogy már másnap visszatérjünk és gondját viseljük. A tarlón a termés után maradt melléktermékről (szár- és gyökérmaradványok) is gondoskodni kell!

Szilárd műtrágyák hasznosulásának problémái

A forró, aratási időszakban kiszórt nitrogén-műtrágya órák alatt képes elpárologni, és ismét elemi nitrogénné válva a légkörbe kerül az azonnali bedolgozás ellenére is. A 8–15 cm-re bekevert műtrágya az ilyenkor nem ritkán 40–50 °C-ra hevült talajban még gyorsabban párolgásba kezd. Az esetleg előforduló zápor pedig még a csekély maradékot is kimossa. A veszteség majdnem 100 %-os. Pedig a szalmát le kell bontatni, mégpedig lehetőleg gyorsan. 

AGRO.bio megoldás – BactoFil® Cell

A cellulózt baktériumok bontják irányítottan, sebességét a cellulózbontó baktériumok száma határozza meg, melyet BactoFil® CELL oltással tudunk igen hatékony szintre növelni. Ahhoz, hogy nagyszámban munkához láthassanak, a testfelépítésükhöz nitrogénre (mégpedig jelentős mennyiségűre) van szükségük. Ezt a nitrogén mennyiséget a környezetükből, igen agresszíven, minden más szervezettől elvonják, és ezzel maguk hozzák létre az úgynevezett pentozán hatást.

A BactoFil® Cell cellulózbontó törzsei mellett olyan nitrogéngyűjtő baktériumokat is tartalmaz, melyek, azon túl, hogy képesek ellátni a cellulózbontókat, az utóvetemény nitrogén ellátást is biztosítják. Ezért a BactoFil® Cell használat esetén további nitrogénadagolásra nincs szükség!

BactoFil® Cell Kísérleti eredmények

Kezelés időpontja: 2014.11.05. Helyszín: Hetes. Kezelt terület: 3,5 ha, Kijuttatás: BactoFil® Cell 1 l/ha, lémennyiség 250 l/ha, kombájnzúzott tarlóra. Bedolgozás: kijuttatás napján leszántva. Értékelés: 2015. február 19.

Talajszelvény vizsgálata szármaradványok után, 60 cm mélységig. Szármaradványok a kezelt területen nem találhatók a leforgatott rétegben. A kezeletlen részen látható a leforgatás mélységében a szármaradványok egyenes, tömött rétege.

A felvételek jól mutatják, hogy a BactoFil Cell® felgyorsítja a szármaradványok lebomlási folyamatát. Ami a természetben 2-3 év alatt zajlik le, az a BactoFil Cell® baktériumtrágyávál 4-6 hónap alatt történik meg. Jelen esetben 4 hónap alatt bomlott le a szármaradvány.

BactoFil Cellel végzett kísérlet talajszelvény főfala

A kísérlet talajszelvénye

BactoFil Cellel végzett kísérlet talajszelvény főfala

Kísérleti talajszelvény főfal.

Szegedi Gabona Kutató Intézet tarlóbontás kísérlete BactoFil® Cell-lel

A kísérlet helye  Kiszombor Dénes major
Elővetemény: kukorica
Kijuttatás 2014. nov. 07.
Bedolgozás 2014. nov. 07

Értékelés: 2015. május 19.

Főnövény őszi búza GK Futár

Szeged GKI tarlóbontás kísérlet1

Szeged GKI tarlóbontás kísérlet2

Technológiai ajánlás

A tarlóra permetezzünk ki a tarlóhántással egymenetben 1 liter/ha BactoFil® Cell-t a gyors és hatékony bontási feladatokhoz és az utóveteménynek megfelelően BactoFil® A10-t vagy B10-et a talajépítési folyamatokhoz és ezután zárjuk le a tarlót! Amennyiben a talajunk 20-30 cm mélyen légszáraz, akkor TILOS a BactoFil® -t kijuttatni, meg kell várni a következő, min. 5 mm esőt s azt követően lehet a talajba forgatni!

A BactoFil® technológia biztosíték arra, hogy a fentebb említett mennyiségű és értékű tápanyagok a következő növény számára már felvehető állapotba kerüljenek.

További előnyök

Visszaszorítják a talajban lévő kórokozókat, csökkentik a talajban nyáron felszaporodni vágyó kórokozók fertőzési nyomását és elveszi a kártevők szaporító képletei életterét. Kérem, gondoljon a tavalyi sárgarozsda járványra, fuzáriumra vagy szklerotíniára!

Kijuttatás eszköze  - a BactoFil® T-Jet

A BactoFil® Cell kijuttatása a BactoFil® T-Jet segítségével a tarlóhántással egy menetben el is végezhető, így nincs plusz művelet, nincs plusz költség. A tarlóhántás a nedvességvesztést is megakadályozza. A hántott réteg talaját a bolygatatlan állapothoz képest ún. késleltetett vízleadás jellemzi. A hántott tarló átlagosan 8-36%-kal kevesebb nedvességet veszít, mint a bolygatatlan és fedetlen tarló.

A talajon végzett lazító művelés növeli a párolgás. A lazított réteg elveszti a nedvességtartalmát, ezért a nyári melegben nappal jobban felmelegszik, éjszaka viszont jobban lehűl, mint az alatta elhelyezkedő talajréteg (alacsonyabb hőkapacitás, rossz hővezető képesség).

Az altalajból felfelé irányuló páramozgást a kialakult hőmérséklet különbség okozza, a melegebb talajrétegek irányából a hűvösebb talajrétegek irányába, éjszaka alulról felfelé. A hántott réteg alatti talajréteg nedvességtartalma az altalaj irányából érkező nedvességnek köszönhetően növekszik, és a mikrobiológiai élet is felgyorsul.

A tarlóhántás és a talajoltás szorosan összefüggő tényezők. A nyári-őszi hatékony tarlóbontás igazán csak tarlóhántással összekapcsolva biztosítja azokat az előnyöket, melyeket fentebb vázoltunk, mert a művelt rétegben élénk talajélet alakul ki.

Ugye ismerős a nyári zápor utáni friss, élő talajillat?

Letölthető állományok:

Megrendelő adatlap 2017. január 1-től érvényes

Kapcsolódó galériák: