ÍGY LEHET A NÖVÉNYVÉDŐSZEREN SPÓROLNI...

2011.03.20.

Az öt bemutatott módszer külön-külön is jelentős vegyszerköltség megtakarítást eredményezhet, ha többet is bevetünk, akkor a költség akár megfeleződhet.

Közel egy hónap van vissza a kukorica és a napraforgó vetéséig, hiszen azt akkor érdemes csak megkezdeni, ha 10-15 cm mélyen is legalább 8 Celsius fokos a talaj, de aki a 10 fokot is kivárja, az lehet, hogy még jobban jár. Az a legjobb, ha az ember maga méri a hőmérsékleteket, de a régi, jól bevált módszer még ma is hasznos lehet. Amikor az ember meglátja, hogy már virágzik a kökény, akkor bizonyosan eljött a vetés ideje. A vetőmagon nem érdemes garasoskodni, viszont a növényvédő szer költségen nagyon nagyon jelentős megtakarításokat lehet elérni, ha az ember pár dologra odafigyel.

FÚVÓKA

Az azért talán természetes, hogy még a szezon előtt célszerá átnézni a permetezőgépet, hogy ne éppen a gyomirtás kellős közepén derüljön ki, hogy a géppel pár dolog nincs rendben. Ami talán a legfontosabb és sajna az átvizsgálása is a legnagyobb munka, az a fúvókák. Odáig egyszerá, hogy az ember beindítja a vízzel töltött gépet és amelyik fúvókából nem jön, azt kidobja, vagy kipucolja. Fontos, hogy amikor leállítjuk a szivattyút, a permetsugárnak azonnal meg kell állni. Amelyik fúvóka még csurog, meg cseperészik, azt érdemes azonnal kidobni. Ezután érdemes megmérni, hogy egységnyi idő alatt mennyi víz jött ki az egyes fúvókákon. Erre több módszer van, mindenki úgy csinálja, ahogy tudja, illetve amihez van eszköze. Az a lényeg, hogy amelyik fúvóka már vagy 10 %-kal többet engedett át, mint egy új, az megérett a kidobásra. Gondoljunk arra, hogy egy ilyen fúvóka sokkal több permetlevet szór az alatta lévő területre, így nem csak pazarolja a drága vegyszert, de határozottan felveti a költúrnövény károsításának a kockázatát. Egy szó mint száz, érdemes rendbetenni a fúvóka kérdést és akár egy új, korszerá garnitúrával nekimenni a szezonnak, hiszen az új fúvókák ára nagyon hamar megtérül. Annyi biztos, hogy a nagy fúvókagyártók nem csinálnak rossz fúvókát, viszont a gazdálkodó feladata, hogy a sok jóból kiválassza azt, amelyikre neki éppen szüksége van. Arra érdemes figyelni, hogy a tavaszi gyomirtáskor gyakorta szeles az idő, ezért olyan fúvókát célszerá választani, amelyik erősebb szélben is használható. Ha valakinek nagyobb területet, 50-100 ha-nál nagyobbat kell évente többször permeteznie, akkor én jó szívvel ajánlanám a kerámiabetétes fúvókákat, mivel azok sokkal tovább tartanak, mint a máanyag vagy az acél és számos tulajdonságuk is kedvezőbb.

PRECÍZIÓS MEGOLDÁS

Nem kell ahhoz nagyon drága precíziós megoldásokat alkalmazni, hogy az ember sokat spórolhasson a növényvédőszeren. Ha a tavaszi gyomirtásnál maradunk, akkor érdemes posztemergens, vagyis a kelés után végzett gyomirtószeres permetezést választani. Előtte jó, ha az ember körbesétálgat a területen és felirogatja, hogy merre felé milyen gyomnövényeket látott. Ehhez azért kell némi gyomismeret, viszont elég a leggyakoribb, legnagyobb gondot okozó gyomokat fiatal - néhány leveles - korukban felismerni. Például ha van egy 20 hektáros tábla, akkor azt az ember négy részre osztja - természetesen a 10 hektárosat is lehet négy részre osztani, meg kettőre is - úgy, hogy az egyes részek különböző kezelése megoldható legyen, például a sorok vonalába essen az egyes részek határa. Ezután az egyes kis részeken megállapíthatjuk a leggyakoribb gyomfajokat és azokat, amelyek esetleg valamiért érdekesek lehetnek. Ezután nem az egész területre, hanem az egyes kisebb részekre kell gyomirtószert választani, amivel sokat spórolhatunk, hiszen ha az említett példánál maradunk, akkor lehet, hogy a 20 hektárból 10 hektáron elégy egyfajta gyomirtószer és csak a terület felén kell például speciális fenyércirok elleni készítménnyel is védekezni. Ha olyan gyomirtószert használunk, amelynek az adagja függ a talaj kötöttségétől, akkor az egyes részeken - ha azok kötöttségben is eltérnek - választhatunk eltérő hektárdózisokat, ami szintén jelentős megtakarítást eredményezhet. Természetesen ez a módszer nam csak a gyomirtásra alkalmazható, hiszen ha mondjut a terület egy részén fordul csak elő egy kártevő, akkor nyilván nem kell az egészre kiszórni a rovarőlőszert.

PERMETSZER VÁLASZTÁS

Nagy a választék növényvédőszerből (is) és az egyes készítmények között jelentős árkülönbségek vannak, ezért érdemes alaposan megfontolni a szerválasztást. Az az alaphelyzet, hogy ma már minden készítmény nagyon jó, inkább csak nüansznyi különbségek vannak a hatékonyság és más tulajdonságok vonatkozásában. Arra kell főleg figyelni a gyomirtószereknél, hogy ne épp olyan szert válasszunk, aminek egy olyan gyom elleni hatékonységa a gyange, ami épp eléggé felszaporodott a területünkön. Amire még érdemes figyelni, az az, hogy milyen hosszú az az időszak, amikor a készítmény kijuttatható, hiszen ez egyrészt nagyobb szabadságot ad a permetezési időpont megválasztását illetően, másrészt meg nyilván nagyobb hatékonyság mellett a kultúrnövényre vonatkoztatva kisebb fitotoxicitást jelent egy olyan termék, amely rugalmasabban használható. Az a lényeg, hogy ugyolyan hatóanyagot tartalmazó készítményből is többféle lehet. Az a meggyőződésem, hogy nyugodtan lehet választani az olcsóbbat, hiszen az ugyanolyan jó, hiszen a hatóanyag ugyanaz. Ha a jóval olcsóbb készítmény nem tartalmaz mondjuk felületi feszültség csökkentő anyagot, akkor a jobb hatékonyság érdekében azt külön is hozzátehetjük a permetléhez - többnyire még mindig jóval olcsóbban. Még annyi, hogy a tavaszi gyomirtásnál nem hátrány, ha az ember elkerüli az úgynevezett hormonhatású termékeket. Az van ugyanis, hogy a huncut böjti szél bármikor feltámadhat és még a legjobb fúvóka esetében is elragadhat egy adag gyomirtószet és nem vidám látni, hogy az valószínűleg a szomszédos másik kultúrán landol. Főleg akkor nem, ha az is éppen a miénk. Azt gondolom, hogy hormonhatású gyomirtó ügyben érdemes a szomszédsággal megkötni a "megnemtámadási egyezményt" vagyis hogy "tesehasználj-énsehasználok".

SORKÖZMŰVELÉS

A gyomirtószer megtakarítás első számú lehetősége, ha nem az egész területet fújjuk le gyomirtószerrel, hanem csak a sorokat kb. 20 cm szélességben (azért ehhez megfelelő fúvóka is kell) és a sorközöket meg szépen művelgetjük sorközművelővel. Ez azt jelenti, hogy kapásból egyharmadára csökkentettük a kijuttatott gyomirtószer mennyiséget így annak a költségét is. Úgy érdemes csinálni, hogy a gyomirtószer kijuttató berendezést fel kell szerelni a sorközművelőre, kb úgy, ahogy a BactoFil JET is rákerül a talajmunka-gépre és akkor nem kell többször fordulni. A fenti képeken a kiváló Garford sorközművelő látható, de más gyártók is nagyon jó gépeket csinálnak.

BACTOFIL TALAJBAKTÉRIUM KÉSZÍTMÉNY HASZNÁLATA

Ez egy nagyon fontos eleme a termesztéstechnológiának, hiszen a nagyon egyenletes- és a növény igényéhez igazodó tápanyagbiztosítás, a növényi hormontermelés, a talajba került növénymaradványok elbontása valamint a talajban lévő kórokozók szaporodásának a gátlása egy olyan komplex hatást gyakorol a növényre, amely lehetőséget teremt a növényvédőszer mennyiség és költség csökkentésére is.

Közismert dolog, hogy amikor tavasszal jól megszórják a területet nitrogéntartalmú műtrágyával, hadd nőjön meg ződüljön az a jámbor növény, akkor gyakorlatilag az van, hogy jól "besóztuk" a területet. Ez a művelet a talajéletet egyrészt alaposan hazavágja, másrészt zöldül is szépen a növény a hirtelen jött nagy nitrogéndózistól, viszont nagyobb és vékonyabb falú sejtek jönnek létre, amely sokkal érzékenyebb a kórokozók támadására. Ha viszont a nitrogén ellátás egy részét a BactoFil-ban lévő természetes nitrogénkötő baktériumtörzsekre bízzuk, akkor azok természetes módon mindig annyit szolgáltatnak a növénynek, amennyi éppen kell. Ennek az a magyarázata, hogy a növény nitrogénigényének is van egy meghatározott menete a vegetációs ciklus során, ami éppen egybeesik a talajbaktériumok nitrogénszolgáltató képességével. A BactoFil használata a műtrágyával ellentétes módon nem csökkenti a növény ellenálló képességét, hanem a mind nitrogénből-, mind más makro- és mikroelemekből megfelelően ellátott növény jóval ellenállóbb lesz. Ennek a jó tápanyagellátás mellett az is az oka, hogy egyes mikroelemeket a talajbaktériumok beépítenek a sejtjükbe és miután elpusztultak, a növény fel tudja venni azokat és ezek között olyan mikroelemek is vannak, amelyek a növény természetes védekezőrendszerében döntő szerepet játszó fitoalexinek bioszintetizálásához szükségesek. Még egy apróság, aki például sok kalászos gabonát szeretne termeszteni, az olyan fajtát választ, amelyik sokat tud teremni. Ezt jól megműtrágyázza, aztán ha szerencséje van, a laza, gyenge száron lévő nehéz kalászt nem dönti el egy kisebb vihar. Ennek a kockázatnak a csökkentésére már úgynevezett szárszilárdító terméket is kifejlesztettek. A BactoFil használata az intenzív kalászos termesztésben is a takarékosság lehetőségét nyújtja, mivel legalább olyan erős sejteket fejleszt a növény a szárban is, mint ha egy drága szárszilárdító termékkel kezelték volna az állományt. Mind a kukorica, mind a napraforgó esetében nagy jelentősége van annak, hogy a BactoFil-ban lévő természetes talajbaktérium törzsek (főleg a Pseudomonas fluorescens és a Streptomyces albus) nagyon erős talajfertőtlenítő hatással rendelkeznek, tehát a kezelt területen későbben jelentkező és gyengébb fertőzési nyomásra kell számítani, ami azt eredményezi, hogy kevesebb számú permetezéssel és kevésbé erőteljes hatású, olcsóbb készítmény kijuttatásával is meg lehet oldani a kultúra védelmét. A BactoFil készítményekben lévő törzsek növényi hormonokat - elsősorban a legmarkánsabban ható- és az auxin hormoncsoport etalonjának számító indol-3-ecetsavat - bioszintetizálnak, aminek a következtében a növény gyökérzete nagyobbra nő. Ez a jobb tápanyag- és vízfelvétel mellett azt is eredményezi, hogy például a kukoricabogár lárva kártételét a növény jobban kibírja, vagyis egy nem túl erős kártétel sokkal kisebb veszteséget okoz egy BactoFil-lal kezelt területen.

Kedves Tisztelt Olvasók! Biztos vagyok benne, hogy a leírt megoldásokkal sokat lehet spórolni, ahogy abban is teljesen biztos vagyok, hogy a BactoFil használata sokszorosan megtérülő befektetés. Végezetül azonban arra szetetném felhívni a figyelmet, hogy a növényvédelem nagy tudást és odafigyelést igénylő komplex feladat, amin sokat lehet ugyan spórolni, de csak okosan, mert a gyomok, a kórokozók és a kártevők nagyon nagy kárt okozhatnak.

Köszönöm, hogy ezt a hosszú írást elolvasták és örülök, ha úgy érzik, hogy nem volt értelmetlen.